A pénzügyi kimutatások írásban rögzítik a vállalkozás pénzügyi helyzetét. Tartalmazzák a szokásos jelentéseket, például a mérleget, az eredménykimutatást és a cash flow kimutatást. Ezek az üzleti információk egyik nélkülözhetetlen alkotóelemek, és a gazdálkodó egységre vonatkozó pénzügyi információk külső felekkel történő közlésének fő módszerei. Műszaki értelemben a pénzügyi kimutatások a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének összegzése egy adott időpontban. Általánosságban a pénzügyi kimutatásokat sokféle felhasználó, különösen a jelenlegi és a potenciális tulajdonosok és hitelezők igényeinek kielégítésére tervezték. A pénzügyi kimutatások elsősorban a vállalat (vagy magánszemély) számviteli rendszeréből nyert adatok egyszerűsítéséből, tömörítéséből és összesítéséből származnak.
PÉNZÜGYI JELENTÉS
A Pénzügyi Számviteli Standard Testület szerint a pénzügyi beszámolás nemcsak a pénzügyi kimutatásokat tartalmazza, hanem más eszközöket is tartalmaz a vállalkozásról szóló pénzügyi információk külső felhasználók számára történő továbbítására. A pénzügyi kimutatások hasznos információkat nyújtanak a befektetési és hitelezési döntésekhez, valamint a cash flow kilátások értékeléséhez. Információt nyújtanak a vállalkozás erőforrásairól, az erőforrásokra vonatkozó igényekről és az erőforrások változásairól.
A pénzügyi beszámolás tág fogalom, amely magában foglalja a pénzügyi kimutatásokat, a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzéseket és a zárójeles közzétételeket, a kiegészítő információkat (például az árak változását) és a pénzügyi beszámolás egyéb eszközeit (például a vezetői megbeszéléseket és elemzéseket, valamint a részvényeseknek szóló leveleket). A pénzügyi beszámolás csak egy információforrás azoknak, akiknek gazdasági döntéseket kell hozniuk az üzleti vállalkozásokról.
A pénzügyi beszámolás elsődleges célja a nyereségre és annak összetevőire vonatkozó információ. Az eredményszemléletű, eredményszemléletű elszámoláson alapuló információ általában jobban jelzi a gazdálkodó jelenlegi és folyamatos képességét pozitív cash flow-k létrehozására, mint amit a pénzbevételek és kifizetések nyújtanak.
mikor száll ki tia férje
FŐBB PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK
A vállalkozás alapvető pénzügyi kimutatásai tartalmazzák az 1) mérleget (vagy pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatást), 2) eredménykimutatást, 3) cash flow-kimutatást és 4) a saját tőke vagy a saját tőke változásának kimutatását. A mérleg pillanatfelvételt készít a gazdálkodó egységről egy adott napon. Felsorolja a gazdálkodó egység eszközeit, forrásait, vállalat esetében pedig a részvényesi tőkét egy adott napon. Az eredménykimutatás összefoglalja a gazdálkodó egység bevételeit, nyereségeit, kiadásait, veszteségeit, valamint egy adott időszak nettó jövedelmét vagy nettó veszteségét. Ez az állítás hasonlít a gazdálkodó egységnek ebben az időszakban végzett működésének mozgóképéhez. A cash flow kimutatás összefoglalja a gazdálkodó egység pénzeszközeit és pénzkifizetéseit egy adott időszak működési, befektetési és finanszírozási tevékenységeivel kapcsolatban. A saját tőke vagy a saját tőke változásának kimutatása egyezteti a vállalkozás saját tőkéjének kezdeti részét a végegyenlegével.
A pénzügyi kimutatásokban jelenleg bemutatott tételeket különböző jellemzőkkel mérik (például a bekerülési érték, a jelenlegi költség, a jelenlegi piaci érték, a megbízható nettó érték és a jövőbeli cash flow-k jelenértéke). A bekerülési érték az eszközök és források bemutatásának hagyományos eszköze.
A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzések tájékoztató jellegű közzétételek, amelyek a pénzügyi kimutatások végéhez vannak csatolva. Fontos információkat nyújtanak olyan kérdésekről, mint az értékcsökkenés és az alkalmazott leltározási módszerek, a hosszú lejáratú adósság, a nyugdíjak, a lízingek, a jövedelemadók, a függő kötelezettségek, a konszolidáció módszerei és egyéb kérdések részletei. A kiegészítő mellékleteket a pénzügyi kimutatások szerves részének tekintik. A menetrendeket és a zárójeles közzétételeket a pénzügyi kimutatásokban máshol nem szereplő információk bemutatására is használják.
Minden pénzügyi kimutatásnak van címsora, amely megadja a gazdálkodó egység nevét, a kimutatás nevét, valamint a kimutatás által lefedett dátumot vagy időpontot. A pénzügyi kimutatásokban közölt információk elsősorban pénzügyi jellegűek, és pénzegységekben vannak kifejezve. Az információk egy üzleti vállalkozásra vonatkoznak. Az információ gyakran a pontos mérések helyett a közelítések és becslések eredménye. A pénzügyi kimutatások jellemzően a már megtörtént (azaz történeti) tranzakciók és események pénzügyi hatásait tükrözik.
A két vagy több időszakra vonatkozó pénzügyi adatokat tartalmazó pénzügyi kimutatásokat összehasonlító kimutatásoknak nevezzük. Az összehasonlító pénzügyi kimutatások általában hasonló jelentéseket adnak a tárgyidőszakról és egy vagy több megelőző időszakról. Jelentős információt nyújtanak az elemzőknek a tendenciákról és a kapcsolatokról két vagy több év alatt. Az összehasonlító kimutatások lényegesen jelentősebbek, mint az egyéves kimutatások. Az összehasonlító kimutatások hangsúlyozzák azt a tényt, hogy az egyetlen elszámolási időszakra vonatkozó pénzügyi kimutatások csak egy része a társaság folyamatos történetének.
Az időközi pénzügyi kimutatások egy évnél rövidebb időszakokra vonatkozó jelentések. Az időközi pénzügyi kimutatások célja a számviteli információk időszerűségének javítása. Egyes vállalatok átfogó pénzügyi kimutatásokat, míg mások összefoglaló kimutatásokat adnak ki. Minden időközi időszakot elsősorban egy éves időszak szerves részének kell tekinteni, és általában továbbra is az általánosan elfogadott számviteli elveket (GAAP) kell alkalmazniuk, amelyeket a társaság legfrissebb éves beszámolójának elkészítésekor használtak. A pénzügyi kimutatásokat gyakran független könyvelők ellenőrzik, hogy növeljék a felhasználók megbízhatóságába vetett bizalmukat.
Minden pénzügyi kimutatás több számviteli feltételezés alapján készül: hogy minden tranzakció kifejezhető vagy mérhető dollárban; hogy a vállalkozás a végtelenségig folytatja az üzleti tevékenységét; és hogy a nyilatkozatokat rendszeres időközönként elkészítjük. Ezek a feltételezések megalapozzák a pénzügyi számviteli elmélet és gyakorlat felépítését, és megmagyarázzák, hogy a pénzügyi információk miért kerülnek adott módon bemutatásra.
A pénzügyi kimutatásokat szintén általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően kell elkészíteni, és tartalmazniuk kell a társaság számviteli eljárásainak és politikáinak magyarázatát. A standard számviteli elvek előírják az eszközök és források bekerülési értéken történő nyilvántartását; a bevételek elszámolása, amikor azok megvalósulnak, és amikor egy ügylet megtörtént (általában az értékesítés helyén), és a ráfordítások elszámolása az egyeztetési elv szerint (a bevételhez kapcsolódó költségek). A standard számviteli elvek megkövetelik továbbá, hogy a vállalattal kapcsolatos bizonytalanságok és kockázatok tükröződjenek a számviteli jelentésekben, és általában mindent, ami egy informált befektető számára érdekes lehet, teljes egészében közzé kell tenni a pénzügyi kimutatásokban.
A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ELEMEI
A Pénzügyi Számviteli Standard Testület (FASB) az üzleti vállalkozások pénzügyi kimutatásainak következő elemeit határozta meg: eszközök, források, tőke, bevételek, ráfordítások, nyereségek, veszteségek, a tulajdonosok befektetése, a tulajdonosoknak történő felosztás és az átfogó jövedelem. A FASB szerint a pénzügyi kimutatások elemei azok az építőelemek, amelyekkel a pénzügyi kimutatások elkészülnek. Ezek a FASB meghatározások, amelyeket a „Vállalkozások pénzügyi kimutatásainak elemei” tartalmaznak, a következők:
- Eszközök egy adott gazdálkodó által múltbeli ügyletek vagy események eredményeként megszerzett vagy ellenőrzött valószínű jövőbeni gazdasági előnyök.
- Átfogó jövedelem a gazdálkodó egység saját tőkéjében (nettó eszközeiben) bekövetkezett változás egy időszak alatt tranzakciókból és egyéb eseményekből és körülményekből, nem tulajdonosi forrásokból. Ez magában foglalja az összes sajáttőke-változást egy adott időszakban, kivéve azokat, amelyek a tulajdonosok befektetéseiből és a tulajdonosoknak történő elosztásból erednek.
- Kiosztás a tulajdonosoknak egy adott vállalkozás nettó eszközállományának csökkenése, amely eszközátruházásból, szolgáltatás nyújtásból vagy a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségek vállalásából ered. A tulajdonosoknak juttatott osztalék csökkenti a vállalkozás tulajdonosi hányadát vagy saját tőkéjét.
- Saját tőke az a gazdálkodó egység eszközeiben fennálló maradványrész, amely a kötelezettségei levonása után megmarad. Egy gazdasági egységben a saját tőke a tulajdonosi részesedés.
- Költségek az eszközök kiáramlása, egyéb felhasználása vagy kötelezettségvállalás egy adott időszakban áruk szállításától vagy gyártásától vagy szolgáltatásainak nyújtásától, vagy egyéb olyan tevékenység folytatásától, amelyek a gazdálkodó egység folyamatban lévő főbb vagy központi működését képezik.
- Nyereség a saját tőke (nettó eszközök) növekedése a gazdálkodó egység perifériás vagy véletlenszerű tranzakcióiból, valamint minden egyéb tranzakcióból és egyéb, a gazdálkodó egységet érintő eseményből és körülményből egy adott időszakban, kivéve azokat, amelyek a tulajdonos bevételeiből vagy befektetéseiből származnak.
- A tulajdonosok befektetései egy adott vállalkozás nettó eszközállományának növekedése, amelynek eredményeként más gazdasági egységektől átadnak neki értéket, hogy megszerezzék vagy növeljék a tulajdonosi részesedést (vagy saját tőkét).
- Kötelezettségek azok a gazdasági hasznok valószínű jövőbeni áldozatai, amelyek egy adott gazdálkodó egység múltbeli tranzakciók vagy események eredményeként a jövőben eszközeinek átruházására vagy szolgáltatásainak nyújtására vonatkozó más kötelezettségekből erednek.
- Veszteség a saját tőke (nettó eszközök) csökkenése a gazdálkodó egység perifériás vagy véletlenszerű tranzakcióiból, valamint minden egyéb tranzakcióból és egyéb, a gazdálkodó egységet érintő eseményből és körülményből egy adott időszakban, kivéve azokat, amelyek a tulajdonosoknak felmerülő ráfordításokból vagy felosztásból származnak.
- Bevételek a gazdálkodó egység eszközeinek beáramlása vagy egyéb javítása, vagy kötelezettségei (vagy mindkettő kombinációjának) rendezése egy adott időszak alatt áruk átadásától vagy gyártásától, szolgáltatás nyújtásától vagy egyéb tevékenységektől, amelyek a gazdálkodó egység folyamatban lévő főbb vagy központi műveleteit képezik.
KÉSŐBBI ESEMÉNY
A számviteli terminológiában egy későbbi esemény fontos esemény, amely a mérleg fordulónapja és az éves jelentés kiadásának napja között következik be. A későbbi eseményeknek lényeges hatással kell lenniük a pénzügyi kimutatásokra. A pénzügyi kimutatásokkal együtt „utólagos esemény” megjegyzést kell kiadni, ha az eseményt (vagy eseményeket) elég fontosnak tartják ahhoz, hogy ilyen információk nélkül a pénzügyi kimutatás félrevezető lenne, ha az eseményt nem hoznák nyilvánosságra. Ezen események felismerése és rögzítése gyakran megköveteli egy könyvelő vagy külső könyvvizsgáló szakmai megítélését.
A pénzügyi kimutatásokat a mérleg fordulónapján befolyásoló események ismeretlen állapotot tárhatnak fel, vagy további információkat nyújthatnak a becslésekkel vagy az ítéletekkel kapcsolatban. Ezeket az eseményeket a pénzügyi kimutatások kiigazításával kell jelenteni az új bizonyítékok elismerése érdekében. Azok az események, amelyek a mérleg fordulónapján nem létező feltételekkel kapcsolatosak, de az adott időpontot követően keletkeztek, nem igénylik a pénzügyi kimutatások kiigazítását. Az eseménynek a jövő időszakára gyakorolt hatása azonban olyan fontos lehet, hogy azt lábjegyzetben vagy máshol kell közzétenni.
SZEMÉLYES PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK
A személyes pénzügyi kimutatások adatszolgáltató egysége magánszemély, férj és feleség, vagy kapcsolódó személyek csoportja. A személyes pénzügyi kimutatásokat gyakran készítik el a banki hitelek megszerzésével, a jövedelemadó tervezésével, a nyugdíjazás tervezésével, az ajándékozás és a vagyon tervezésével, valamint a pénzügyi ügyek nyilvánosságra hozatalával.
Minden adatszolgáltató egység esetében kimutatás szükséges a pénzügyi helyzetről. A kimutatás az eszközöket becsült aktuális értéken mutatja be, a kötelezettségeket a fizetendő készpénz diszkontált összegének vagy az aktuális készpénz-elszámolási összegnek és a nettó vagyonnak a kisebbikén. Céltartalékot kell képezni a becsült jövedelemadókra az eszközök becsült jelenlegi értéke közötti különbségekre is. Egy vagy több időszakra vonatkozó összehasonlító kimutatásokat kell bemutatni. A nettó vagyon változásának kimutatása nem kötelező.
FEJLESZTÉSI SZAKASZ VÁLLALATOK
A vállalat akkor tekinthető fejlesztési stádiumú vállalatnak, ha lényegében minden erőfeszítést új üzlet létrehozására fordítanak, és az alábbiak bármelyike jelen van: 1) a fő tevékenység nem kezdődött el, vagy 2) a fő tevékenység megkezdődött, de a bevétel jelentéktelen . A fejlesztési szakaszban lévő vállalkozások tevékenységei gyakran magukban foglalják a pénzügyi tervezést, a tőkebevonást, a kutatást és fejlesztést, a személyzet toborzását és képzését, valamint a piac fejlesztését.
A fejlesztési szakaszban lévő vállalatnak a pénzügyi kimutatások elkészítésekor be kell tartania a működő vállalkozásokra általánosan elfogadott számviteli elveket. Mérlegében a társaságnak a tőke részben külön kell elszámolnia a halmozott nettó veszteségeket. Az eredménykimutatásban be kell jelentenie a vállalkozás kezdetétől számított összesített bevételeket és kiadásokat. Hasonlóképpen, cash flow kimutatásában be kell jelentenie a vállalkozás kezdetétől számított kumulatív cash flow-kat. A részvényesi tőke kimutatásának tartalmaznia kell a kibocsátott részvények számát és kibocsátásuk dátumát, valamint a kapott dollár összegeket. A nyilatkozatnak azonosítania kell a gazdálkodó egységet mint fejlesztési szakaszban lévő vállalkozást, és le kell írnia a fejlesztési szakasz tevékenységeinek jellegét. A normál működés első időszakában a gazdálkodónak pénzügyi kimutatásai mellékletében fel kell tüntetnie korábbi fejlődési stádiumát.
CSALÓ PÉNZÜGYI JELENTÉS
A csalárd pénzügyi beszámolás szándékos vagy meggondolatlan, akár cselekedettel, akár mulasztással történő jelentéstétel, amely lényegesen félrevezető pénzügyi kimutatásokat eredményez. A csalárd pénzügyi beszámolás általában a cég belső környezetében (például nem megfelelő belső kontroll) vagy a külső környezetben (például rossz ipar vagy általános üzleti feltételek) fennálló feltételekre vezethető vissza. A menedzsmentre gyakorolt túlzott nyomás, például az irreális nyereség vagy más teljesítménycélok szintén csalárd pénzügyi jelentésekhez vezethetnek.
A nyilvános tőzsdei társaságokra vonatkozó pénzügyi követelmények a pénzügyi beszámolók terén nem meglepő módon sokkal szigorúbbak, mint a magántulajdonban lévő cégek esetében. És még szigorúbbak lettek 2002-ben a Sarbanes-Oxley törvény elfogadásával. Ezt a jogszabályt az Enron 2001-es elképesztő csődeljárása és a társaságon belüli csaló könyvelési gyakorlatok utáni felfedése nyomán fogadták el. Az Enron csak az első volt a nagy horderejű csődök sorában. Súlyos számviteli csalásokra vonatkozó állítások következtek, és a csődbe jutott cégeken túl terjedtek ki azok könyvelőirodáira. A törvényhozás gyorsan fellépett a pénzügyi beszámolási követelmények megerősítése érdekében, és megakadályozta a csődhullám következtében fellépő bizalom csökkenését. A tőzsdei társaságok pénzügyi jelentéseibe vetett bizalom nélkül sokáig nem létezhet tőzsde.
A Sarbanes-Oxley törvény egy összetett törvény, amely szigorú jelentéstételi követelményeket támaszt minden nyilvános részvénytársaságnál. E törvény követelményeinek teljesítése megnövelte a könyvvizsgáló cégek munkaterhelését. Különösen a Sarbanes-Oxley törvény 404. szakasza előírja, hogy a társaság pénzügyi kimutatásai és éves beszámolója tartalmazzák a vezetés hivatalos írásbeli leírását a társaság belső kontrolljainak hatékonyságáról. Ez a szakasz azt is előírja, hogy külső auditorok igazolják a vezetőség belső ellenőrzésről szóló jelentését. Külső ellenőrzésre van szükség a vezetői jelentés igazolásához.
A magáncégekre nem vonatkozik a Sarbanes-Oxley törvény. Az elemzők azonban azt javasolják, hogy még a magánvállalkozásoknak is ismerniük kell a törvényt, mivel az általában befolyásolta a számviteli gyakorlatot és az üzleti elvárásokat.
milyen magas Emma Thompson
ELLENŐRZÉS
A társaság pénzügyi kimutatásainak elkészítése és bemutatása a társaság vezetésének a feladata. A közzétett pénzügyi kimutatásokat független, hiteles könyvelő ellenőrizheti. Nyilvánosan forgalmazott cégek esetében a törvény előírja az ellenőrzést. Magánvállalkozásoknál nem, bár a bankok és más hitelezők gyakran ilyen független ellenőrzést igényelnek a hitelezési megállapodások részeként.
Az ellenőrzés során a könyvvizsgáló az általánosan elfogadott könyvvizsgálati standardoknak megfelelően megvizsgálja a számviteli rendszert, a nyilvántartásokat, a belső ellenőrzéseket és a pénzügyi kimutatásokat. Ezután a könyvvizsgáló véleményt nyilvánít a pénzügyi kimutatások igazságosságáról az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban. Négy szokásos vélemény lehetséges:
- Nem minősített vélemény - Ez a vélemény azt jelenti, hogy az összes anyagot hozzáférhetővé tették, rendben találták és megfeleltek minden auditálási követelménynek. Ez a legkedvezőbb vélemény, amelyet egy külső könyvvizsgáló elmondhat a vállalat működéséről és nyilvántartásáról. Bizonyos esetekben egy vállalat minősítés nélküli véleményt kaphat, magyarázó nyelvvel kiegészítve. A körülmények megkövetelhetik, hogy a könyvvizsgáló magyarázó bekezdést fűzzen jelentéséhez. Ha ez megtörtént, a vélemény elé a „magyarázó nyelv hozzáadva” kifejezés kerül.
- Minősített vélemény - Ezt a típusú véleményt olyan esetekre használják, amikor a vállalat pénzügyi anyagainak többsége rendben volt, egy bizonyos számla vagy tranzakció kivételével.
- Elutasító vélemény - egy nemleges vélemény azt állítja, hogy a pénzügyi kimutatások az általánosan elfogadott számviteli elveknek megfelelően nem pontosan vagy teljesen nem képviselik a társaság pénzügyi helyzetét, a működés eredményeit vagy a cash flow-kat. Egy ilyen vélemény nyilvánvalóan nem jó hír az ellenőrzött vállalkozás számára.
- A vélemény kizárása - A vélemény kizárása kimondja, hogy a könyvvizsgáló nem nyilvánít véleményt a pénzügyi kimutatásokról, általában azért, mert úgy érzi, hogy a társaság nem nyújtott be elegendő információt. Ez a vélemény ismét kedvezőtlen fényt vet az ellenőrzött vállalkozásra.
A könyvvizsgáló szokásos véleménye általában a következő megállapításokat tartalmazza, többek között:
A pénzügyi kimutatások a társaság vezetésének felelőssége; az ellenőrzés az általánosan elfogadott könyvvizsgálati standardok szerint történt; az ellenőrzést úgy tervezték és hajtották végre, hogy ésszerű bizonyosságot szerezzenek arról, hogy a kimutatásokban nincsenek lényeges hibás állítások, és az ellenőrzés ésszerű alapot adott az ellenőrzés valós bemutatásával kapcsolatos véleménynyilvánításra. A könyvvizsgálói jelentést ezután a könyvvizsgáló és a cég igazgatója aláírja és keltezi.
BIBLIOGRÁFIA
'A pénzügyi kimutatások módosítása a vállalat jobb bemutatása érdekében.' Cégtulajdonos . 1999. május-június.
Atrill, Peter. Könyvelés és pénzügy szakosok számára . Prentice Hall, 1997.
Hé-Cunningham, David. Pénzügyi kimutatások leleplezve . Allen és Unwin, 2002.
Kwok, Benny K.B. Számviteli szabálytalanságok a pénzügyi kimutatásokban . Gower Publishing, Ltd., 2005.
Stittle, John Éves jelentések . Gower Publishing Ltd., 2004.
Taulli, Tom. Az Edgar online útmutató a pénzügyi kimutatások dekódolásához . J. Ross Kiadó, 2004.
Taylor, Peter. Könyvelés és könyvelés a kisvállalkozások számára . Üzlet és közgazdaságtan, 2003.
